Készülődj fel Betlehem…

https://youtube.com/shorts/O3Jl2OkvNp4?si=ZotfPPLLHzJF0ZOg

Tökéletesen felkészültem a Karácsonyra! – ez a mondat nagy eséllyel indulhatna a legritkábban elhangzott mondatok versenyében. Valljuk be, talán még soha életünkben nem mondtuk ki ezt a mondatot – igazából most sem 🙂 – , és furcsa érzés tölt el bennünket e mondat kapcsán. Hiába buzdít minket az előünnepi tropárunk, melyet a karácsony előtti napokban tár elénk egyházunk: „Készülődj fel Betlehem…” – úgy érezzük, nem tudunk maradéktalanul felkészülni, minden csupa rohanás, feszültség, végtelennek tűnő elintéznivalók sokasága. S amikor már végképp elkeserednénk, hogy az idei Karácsonyra sem tudunk tökéletesen vagy csak ideálisan felkészülni, eszünkbe juthat, hogy végül is … Betlehem sem tudott felkészülni. Egy koszos, hideg istállót tud hirtelen, kapkodva felajánlani. Egy szúrós szalmával bélelt jászlat bölcső gyanánt. Nem jó ez az Istennek. Neki valami szentre lenne szüksége. Gondoljuk mi… de nem az Isten. Mert ő mindenképp meg akar születni! Neki tökéletesen megfelel a mi szívünk Betleheme, a maga tökéletlenségével, kapkodásával, hidegségével. Neki elég egy kis hely, ahol megszülethet, mindegy hogy az milyen. Csak mi is akarjuk, engedjük neki, hogy megszülethessen, mert ez az egyetlen dolog, amire igazán szüksége van.

A megérkezés reményével indultunk el Betlehem felé a Karácsony előtti böjt kezdetén. Az Istenszülő templomba vezetésének ünnepén a lelki kincsekről gondolkodtunk, amit a kis Mária magával vihetett, s a mi szívünkben is mindig ott lehetnek. Hétről hétre fényesebb lett az adventi koszorúnk, melyen minden gyertyagyújtás fontos üzenetet hordozott. A harmadik gyertyát a Mikulás gyújtotta meg, aki hozzánk is ellátogatott mindnyájunk legnagyobb örömére. Szent Anna csodálatos foganásának ünnepén a saját csodálatos foganásunkról is elmélkedtünk, amikor is Isten teremtő munkáját folytatva megteremtette a lelkünket, félreérthetetlenül üzenve: az, hogy mi vagyunk, az nagyon jó! 🙂 A lelki gyakorlaton Rozsé atya tábori lelkészként csatlakozott hozzánk és adott felfrissülést, erőt és vidámságot gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt a Betlehem felé vezető utunkon. Ezután már mi akartunk segíteni másokat ezen az úton a város főterén előadott adventi műsorunkkal. Az utolsó tanítási héten idén először már regölők járták végig az iskolát és óvodát, elénk tárva az előttünk álló ünnep lényegét. Az iskolai karácsonyi műsor idén is könnyeket csalt a szemekbe, mely után felemelő volt, hogy intézményünk minden dolgozója egy asztalnál költhette el az ünnepi ebédet. Az utolsó tanítási nap végén áldással indultunk tovább Betlehem felé, vágyva várva, hogy a mi kis istállónkban is megszülessen az Isten – minden felkészületlenség és tökéletlenség ellenére! 🙂

Hozzászólás

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .